ÁTADTÁK AZ IDEI KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJAKAT

Idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre Alsómocsoládon a Kemény Bertalan tiszteletére alapított „Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj” Átadó Ünnepség. Az idei évben Baranyai Miklósné, Bakonyszentiván falugondnoka, Farkas Márta, ceglédi tanyagondnok, Dr. Finta István falufejlesztő és Szabó Gellért falufejlesztő munkáját ismerték el a rangos kitüntetéssel.
DíjátadóBakonyszentiván 251 fő lakosú község Veszprém megyében. Baranyai Miklósné 1997. augusztus 1-jétől, a falugondnoki szolgálat bevezetésétől falugondnok. Munkájával hozzájárul, hogy a kisközségben élők hozzájussanak a másként el nem érhető szolgáltatásokhoz. Tudják, hogy biztosan lehet a falugondnokra számítani. Igény szerint segíti a rászorulókat bevásárlásban, az egészségügyi ellátáshoz jutásban, közlekedésben, étkeztetésben, hitélet gyakorlásában, hivatalos ügyeik intézésében. Az idős, egyedül élő emberek magányán enyhít beszélgetéssel, gondjaik meghallgatásával. A közfoglalkoztatottak irányítója, segítője. A lakosság szereti, mert közvetlen, szolgálatkész, fáradhatatlanul, szeretettel és tisztelettel végzi munkáját. Becsületes, gondos, a nap minden órájában lehet rá számítani. 2006 óta önkormányzati képviselő. Az 5 fős képviselő-testület meghatározó tagja. Jó kapcsolatot alakított ki a helyi német nemzetiségi önkormányzattal, a Pápateszéri Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőivel.

Farkas Márta tanyagondnok számára fontos a szakmai konferenciákon és képzéseken való aktív részvétel. Tagja a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületnek és szakmai tapasztalatával segíti fejleszteni az egyesület munkáját. Feladatát „szolgálat”-nak, a hivatásának tekinti, amelyeket példa értékűen és kimagasló színvonalon végez immár több mint egy évtizede. 1990-től 2006-ig Cegléd város önkormányzati képviselője és a szociális bizottság tagja. Önkormányzati képviselői ideje alatt, sok hátrányos helyzetű család problémájával találkozott, nemcsak a városban, hanem a külterületi tanyákban is. Nyertes pályázóként 2005. május 1-jén elindította az első Tanyagondnoki Szolgálatot. A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskola karán szociális munkás szakon 2006-ban végzett. 1993 óta vezeti a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ceglédi csoportját, feladatait odaadó munkával, fáradságot nem kímélve végzi. Munkájáról „A tanyagondnok” címmel készült film, melyet 2015-ben mutatott be az MTV, majd konferenciákon, falugondnoki találkozókon és képzéseken is megismerhetett a falugondnoki társadalom. Napjainak, sőt egész életének célja, hogy mások életét segítse, jobbá tegye.
Dr. Finta István a magyar vidékfejlesztés egyik kiemelkedő alakja. Sokoldalúságával, elméleti felkészültségével és gyakorlati vidékfejlesztő és szervező tevékenységével, akadémiai kutatásaival és a felsőoktatásban végzett munkájával hozzájárul a hazai és európai vidékfejlesztési politika alakításához. Elsősorban az alulról építkező, helyi közösségeket középpontba állító LEADER program kialakításában, folyamatos reformálásában vállal aktív szerepet. Nem véletlen, hogy a LEADER akciócsoportok új egyesülete 2013 végén őt választotta vezetőjének. Dr. Finta István az MTA KRTK kutatója és emellett a Mecsek-Völgység-Hegyhát LEADER akciócsoport elnöke, a Vidékfejlesztési Monitoring Bizottság tagja, és a Vidékfejlesztési Albizottság kezdeményezője és vezetője. Sok tudományos cikk szerzője, gyakorlati tudására és tapasztalatára nemcsak hazai politikusok és szakértők, hanem az európai döntéshozók is számítanak. Állampolgárként családjával egy kistelepülésen lakik, tehát saját tapasztalatból jól ismeri a vidéki élet minden pozitív és negatív jellemzőjét, előnyét és hátrányát.

Szabó GellértSzabó Gellért hitvallása szerint „nemcsak őrzője, de alakítója, jó gazdája” is szeretne lenni a vidéknek, amely számára a magyar jövő reménységét jelenti. Hiszi, hogy a falusi parasztemberek szívós kitartásának nyomán a legkisebb települési közösségek is virágzásnak indulhatnak. Nemcsak a gyermekkora, de eddigi élete legnagyobb része is szülőfalujához, az 1987-ig Lászlófalva néven ismert, Bács-Kiskun megyei Szentkirályhoz köti. „Falusi-tanyasi emberként, afféle paraszt-polgármesterként meggyőződésem, hogy hazánkban ma is a falu az emberek, illetve a magán- és közügyek közvetlen, őszinte találkozásának színtere.”


A díjbizottság 2016. január 21-én egyhangú szavazással megalapította a Kemény Bertalan Emléklapot olyan felterjesztett személyek méltó elismerésére, akik régóta látják el falu és tanyagondnoki szolgálatukat.

Bakó János 1990-től immár 26. esztendeje a borsod megyei Irota település falugondnoka. Több éven keresztül Szakácsi településen is ellátta a falugondnoki feladatokat. Elsők között vett részt a falugondnoki alapképzésen, így személyesen Kemény Bertalantól tanulhatott. A falugondnokság alapvető értékeit, alapelveit munkájában a mai napig tovább tudja vinni és hasznosítani. A megyei Egyesületnek megalakulása óta tevékeny tagja, programjaink szervezése és megvalósítása során minden esetben számíthattunk, és számíthatunk segítségére. Irota település lakosaként még inkább szívén viseli településének sorsát. A Megyei Falugondnoki Közösség aktív tagjaként a környező települések falugondnokaival mindennapi kapcsolatban van. A falugondnoki képzésben részt vevő fiatal kollégák gyakorlati munkáját, senior falugondnokként segíti. A falugondnoki szolgálatot fenntartó dolgozókkal, a falubeliekkel és azokkal, akik közvetve, vagy közvetlenül segítik az ő munkáját, egy jól működő, sikeres együttműködés alakult ki az elmúlt évek alatt. 25 év elteltével is fáradhatatlanul és lelkesen végzi munkáját saját településén, munkájában pontos, megbízható, munkakörét mindenki megelégedésére látja el a szakmához való hozzáállása példaértékű.

Kovács Miklós dénesfai falugondnok 2003-ban tagja volt egy szervezett erdélyi kiránduló csoportnak és Torockót megismerve kezdeményezője lett a torockói falugondnoki szolgálat elindításának. A megyei egyesület elnökségének tagja, mint senior falugondnok lelkiismeretesen segíti a falugondnoki alapképzésben résztvevő pályatársakat. Sok éves tapasztalatait szívesen megosztja a néha-néha elcsüggedő ifjú falugondnokokkal. A falugondnoki alapképzésen résztvevő csoporttársaival lelkes gondozója a vértesacsai Falugondnokok Háza kertjében viruló magyar tölgynek, melyet a képzés keretében eltöltött szép napok emlékére ültettek. Miklós 2013-ban, 70 éves korában nyugdíjba vonult, de továbbra is támogatója és segítője az egyesület munkájának, a falugondnoki hálózatnak.
KB Díj
Raczka Márton 2004 év óta falugondnoka Debercsény településnek, munkáját nagy szorgalommal és az ellátottak felé való nagy felelősséggel végzi. Egyénisége, rátermettsége összhangban van a feladattal amit a rábízottak teljes megelégedésére végez. Munkáját hivatásnak tekinti, szociális érzékenységgel gondoskodik a rábízottakról. Közösségi ember, részt vesz a falu kulturális életében, olykor szervezi azt. Falugondnok kollégái tisztelik, munkáját elismerik. Egyesületünknek tagja, tevékenyen részt vesz az egyesület életében. Raczka Márton falugondnok 12 éve látja el a falugondnoki szolgálatot, az itt élők nagy megelégedésére. Településünk kis lélekszámára és nagyszámú időskorú lakosságára tekintettel a falugondnok tevékenysége, napi szintű segítsége elengedhetetlen a lakosság számára. A faluban nincs vásárlási lehetőség, nincsenek egyéb szolgáltatások, ezért a bevásárlást, a gyógyszerkiváltást, orvoshoz szállítást, gyermekek iskolába szállítását naponta becsületesen, lelkiismeretesen végzi. Továbbá részt vesz az önkormányzat rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában.

Taller József 1956-ban született Alsómocsoládon és az óta is itt él. Az általános iskola alsó tagozatát szülőfalujában, a felső tagozatot Mágocson végezte. Dombóváron járt szakmunkásképzőbe, ahol kitanulta az asztalos mesterséget. 20 évig dolgozott a Bikali Állami Gazdaságban. 1993 óta az önkormányzat munkatársa, 1995-től falugondnokként dolgozik. Szabadidejében otthon tevékenykedik, legszívesebben unokájával tölti idejét. 2006 óta képviselő. Falugondnoki feladatai sokrétűek: intézi az önkormányzat hivatalos ügyeit, gyógyszert hoz az időseknek, átviszi az ovisokat a szomszéd településre óvodába, megoldja az éppen aktuális problémákat. Ha gond van, elsőként őt keresik, így a falu egyik központi embere.