CSÜTÖRTÖKI ISKOLA 2017 TAVASZ

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE
ÉS A FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG ÉPÍTÉSZ TAGOZATA

CSÜTÖRTÖKI ISKOLA-XI.
programsorozata a MÉSZ székházban.

2017 tavaszi félév
Kurátor: Krizsán András DLA építész


Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2, MÉSZ székháza.
Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.
2017. február 9, csütörtök 17.00 óra
Dr Benda József népesség kutató
A SZAKADÉK SZÉLÉN…


„Magyarország népessége nemzetközi összehasonlításban a leggyorsabban fogyatkozók közé tartozik. Társadalmunk egy beláthatatlan következményekkel fenyegető krízis küszöbére érkezett. Ha nem tudjuk megállítani a tendenciát, pár éven belül felborul a társadalmi egyensúly, veszélybe kerül a nyugdíjrendszer, az egészségügy, a közoktatás. Mindössze 2-3 év áll rendelkezésünkre, hogy a születések zuhanó trendjét megfordítsuk. A népes Ratkó korosztály unokái ma 32-40 évesek, de az őket követő szülőképes korosztály létszáma feleződik, így a fordulat lehetősége végérvényesen megszűnik, és a krízis kezelhetetlenné válik.”


2017. március 23, csütörtök, 17.00 óra
Dr. Aradi Éva indológus történész
A FEHÉR HUNOK


„A fehér hunok indiai hódításait általában nem értékeli jóindulattal az indiai történetírás, még az egyes régi indiai források sem. Bizonyos szempontból érthető ez, hiszen a fehér hunok hódítók voltak a Kr.u. 5-ik- 6-ik században és bátor, harcias, de kegyetlen terület-szerzésük nem tetszett a leigázottaknak. Ezért hajlamosak mind a mai napig nomád barbároknak nevezni őket, elfelejtkezvén arról, hogy valaha az árják is kegyetlenül foglalták és pusztították el a náluknál akkor sokkal fejlettebb Indus völgyi civilizációt. Abban a hunokkal foglalkozó kutatók általában megegyeznek, hogy a fehér hunokról több forrás maradt fenn, mint az ázsiai /azaz „fekete”, tehát az Attila által vezetett/ hunokról. Igaz, hogy a heftalitákról nincs római forrás, de ezért bőven kárpótolnak a kínai, indiai, perzsa, görög, bizánci, sőt arab források. ”


2017. április 20, csütörtök, 17.00 óra
Zongor Gábor szabad gondolkodó
LEÁLLÓSÁV, — AVAGY LEMARADÓ KISTELEPÜLÉSEK


„Az ország sajátos településszerkezetéből következik, hogy a lakosság 70%-a az ötezer főnél népesebb, zömében városokban, vagyis a települések 10%-ában él. A fennmaradó 90%-nyi település túlnyomó többsége kistelepülés, egyre fogyó erőforrásokkal vegetál. A törvényi szabályozás következtében minden település önálló önkormányzat, miközben túlnyomó többségük már nem rendelkezik az önkormányzáshoz szükséges feltételekkel és egyre jobban elveszítik az önállóság gyakorlásához szükséges képességeket is. A támogatási források, a figyelem és a politikai erő a nagyobb településekre fókuszál, miközben a központi hatalom nem figyel a kisebbek problémáira, magukra hagyja őket, nem kínál alternatívákat a túlélésre, így a lassú pusztulás, elnéptelenedés vár a községek többségére. A közintézmény nélküli települések nem képesek az alapvető közszolgáltatások korrekt szervezésére sem, így amennyiben nem történik tudatos és differenciált ösztönzés arra, hogy az összetartozók együttműködjenek, hozzanak létre mikro térségi társulásokat, akkor marad az állami újraosztás és a kegyelemkenyér. Az állam és az önkormányzati szféra összehangolt együttműködése nélkül az ország kettészakadása és a kistelepülések sokaságának lassú és fájdalmas megszűnése megállíthatatlan.”


2017. május 18, csütörtök, 18.00 óra
Mandics György költő, művelődéstörténész
A ROVÁSÍRÁS

„Mióta használja a magyarság a rovásírást? Mennyiben egyezik az a germán rúna-írással, van-e föníciai „elődje”, vagy azoktól teljesen független, az esetleges egybeesés vagy hasonlóság a véletlen műve? A magyar rovásírás valóban nagyon régi, és mindenütt vannak nyomai az egész történelmi Magyarországon. Az is világos, hogy a magyar műveltségnek alappillére ez az írás, ugyanakkor egészen biztos, hogy nem csak a magyaroknak volt rovásírása. Az etruszkoknak, a görögöknek, a föníciaiaknak, a germánoknak mindnek volt egyfajta rovásírása. A latin ábécé például az etruszkok írásából alakult ki, sőt a görög írás is rovásírásból lett, azt is tudjuk, hogy azért, mert le akarták jegyezni Homérosz eposzait. Ezt az írástörténészek kikutatták. A magyar írás kialakulásában is több szakasz lehetett, először csak jelképeket jegyeztek le, vagy egyes családokat jelző tulajdonjeleket róttak, festettek, hímeztek bizonyos dolgokra. Innen jut el az írás arra a szintre, mikor már irodalmi szövegeket is képes rögzíteni. Hogy a magyar írás mikor jutott el idáig, az kérdés. Annyit biztosan tudunk, hogy ez a szakasz valamikor időszámításunk kezdete körül volt. Azt is tudjuk, hogy a Kárpát-medencében a megmaradt írások még a hunok, avarok idejéből származnak, ami bizonyítja, hogy a magyarok jóval a honfoglalásnak nevezett esemény előtt itt voltak, és magyar nyelvet használtak. A rovásírásos emlékek révén legalább ezer évvel meg lehet nyújtani visszafelé történelmünket, és az is nyilvánvaló, hogy a magyarság itt a Kárpát-medencében régi nép. A kutatók ma már kb 1800 rovásírásos anyagot tartanak számon. Ezek csúcsa XI rovásírással írt kódex, melyek anyaga zömmel Mátyás király udvarában jött létre, s szük körben 1760-ig készültek róluk másolatok.Az előadás végén ezekbe is bepillanthatunk.”

Minden kedves barátunkat és új ismerősünket szeretettel vár a szervezők nevében:
Krizsán András DLA építész
a MÉSZ elnöke



Minden érdeklődőt szeretettel vár a szervezők nevében:
Krizsán András DLA
MÉSZ elnök